2017. március 11., szombat

Magyarország első elárultatásának bizonyítéka…

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Marton Veronika előadása: "I. András király korabeli Imák"

Az előadás ideje: 2017. március 14. kedd 18.00 óra
Az előadás helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25.

A Fejér Szövetség 359. Hétvezér Est soron következő előadásán, immár harmadik alkalommal lesz vendég Marton Veronika történész, sumerológus, - magyar előidők, őstörténet – és nem utolsósorban ékírás-szakértő., I. András király korabeli Imák (Vata szabadság-harca) címmel tart előadást. Magyarország első elárultatásának bizonyítéka: Az "I. András király korabeli Imák".

A vetített képes előadás bemutatja az 1842-ben előkerült XI. századi 21 soros magyar nyelvű imákat tartalmazó fóliánst, amely az 1848-49-es szabadságharcig a Magyar Nemzeti Múzeum legféltettebb nyelvemlékei közé tartozott.   Az előadás vázolja a magyarországi keresztény térítés Aba Sámuel, I. Péter és I. András király idején történt eseményeit, melynek végkifejlete az 1046-os egyházi és világi használatra íratott Imák, ami nem más, mint Vata a szabadságharc vezetője és a felkelésben résztvevő magyarok imába foglalt megátkozása. A fóliánst ma a hamisítványok közé sorolják. A régi magyar nyelvemlékek közt nincs megemlítve, a magyar iskolákban nem tanítják. 

A mai magyar irodalomtörténet az 1192-95 között III. Béla, magyar király korában írt a Pray-kódexben talált „Halotti Beszéd [és Könyörgés]”-t tartja az első magyar nyelvű szövegemléknek. Holott ennél kb. 150 évvel korábbi az un. I. András király korabeli Imák. A kettő közti különbség, hogy a Halotti Beszédről 1770-ben, a finnugrizmus derengésekor a jezsuita Pray György történetíró számolt be, míg az Imákról Jerney János, nyelvtörténész 1854-ben, s akkorra a magyar akadémiát már beborította az osztrák köd. Ha e nyelvemlék valamelyik európai országban került volna elő, a híre bejárta volna a fél világot, csakhogy Magyarországon, magyar nyelven bukkant fel.  Ezért keltették hamisítvány voltát, nemcsak idegenek, hanem elismert magyar nyelvészek, művelődéstörténészek.

Maron Veronika azzal a nem titkolt szándékkal írta könyvét, s mutatja be ezen az estén is ezt az alig ismert nyelvemléket, nyelvünk régiségének, kiforrottságának ékes bizonyítékát, anyanyelvünk csodáját, hogy nemzeti érzéseinket erősítse. Méltán lehetünk rá büszkék. A szövege megindító és szomorú. Imába foglaltátok. Vatára, a XI. századi idegen hódítás, az erőszakos keresztény hittérítés ellen kirobbant magyar nemzeti felkelés vezetőit, az ősi szokások és a régi vallás híveit átkozza meg.  Marton Veronika bemutatja az I. András király korabeli imák valódiságáról immár százötven éve folyó, lassan csendesedő vitát. irodalomtörténészeket Idéz, akik mindennemű vizsgálat nélkül hamisítványnak nyilvánították, és másokat, akik komoly érvekkel álltak ki az valódisága mellett. Eredeti voltát eleinte senki nem vonta kétségbe, sőt a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára féltett nyelvemlékként őrizte. Ám az 1848-49-es magyar szabadságharc leverése után, az MTA nemzetellenes irányítása idején Toldy Ferenc irodalomtudós véleménye nyomán a hamisítványok közé sorolták. Szakszerű felülvizsgálata, ellenőrzése mindmáig várat magára.  A régi magyar nyelvemlékek közt nincs megemlítve, a magyar iskolákban nem tanítják, pedig némely irodalomtudós szerint a 1046-ban, I. András magyar király koronázása előtti évben íródott.   
1842-ben Klagenfurtban Literáti Nemes Sámuel régiségárus több más könyvvel együtt vásárolt egy „negyedrétalakú, bőrhártyára írt, mindössze 155 levelet magában foglaló… a XIII. században készült Breviárium[1]”-ot. Eladta Jankovich Miklósnak. A halála után a „Jankovich’ Diplomaticai gyűjteménnyel egyetemben a’ Magyar Nemzeti Múzeum’ birtokába került, hol [1851]-ben mint ritka nemzeti ereklye őriztetik.”. Jerney János a tábláról a magyar és a latin nyelvű bőrhártyákat lefejtette. Kiderült, hogy a magyar szöveg I. András király korabeli, a Halotti Beszédnél megállapíthatóan régebbi három latin nyelvű tagmondattal, ill. mondattal megtört magyar nyelvű szövegemlék. A valódiságáról az 1848-49-es szabadságharc óta vitáznak. A már említett tudósok az eredetiségét nem vonják kétségbe, sőt megerősítik a XI. századi voltát.  A magyar nyelvtudomány viszont az óta is Literáti hamisítványának tartja, bár a hamisítvány-pártiak meg sem kísérelték a nyelvemlék alapos pergamen-, tinta- és írásvizsgálatát. Toldy Ferenc irodalomtörténész az 1851-es kiadású magyar irodalomtörténetében még nem vonta kétségbe az Imák valódiságát: A Halotti Beszédhez „kor szerint legközelebb áll két, hártyára írt imádság ’hogy András király a keresztyén hitben megmaradjon’, melyet legelőször Jerney János ismertetett meg az akademiában…, és 1049. és 1054. között készültnek tart. 
Álljon itt most ennyi erről a magyar nyelvemlékeink közül a nemzet tudatot meghatározóan befolyásoló I. András király korabeli Imákról.
 
Aki e történet, máig tisztázásra váró, de egyre nehezebben eltagadható részleteire kíváncsi, az jöjjön el Marton Veronika előadására, ahol nem fikciókat és kitalált történeteket fog megismerni, hanem az eleddig ismert legrégebbi nyelvemlékünk rejtelmeibe pillanthat be.

Az előadás ideje: 2017. március 14. kedd 18.00 óra
Az előadás helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25. 

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése