2017. augusztus 26., szombat

Körmagyarul - az első Hétvezér Est után mintegy 8 évvel

Lassan, de biztosan a mag (rovásban US jelként is ismert és ŐS-, IS-ként is ejtett körbe húzott függőleges), amit Varga Csaba ültetett, s mi is ápolgattunk, terjesztettünk (a Hétvezér Est előadás sorozat 2009.06.16.-i nyitó előadásának címe Körmagyar volt), szárba szökkent, kibokrosodott. 

Az alábbi írást azzal tesszük közzé, hogy a magyar nyelvi példákban a K-R gyök ősműveltségünkben, s így Eurázsia nyelveiben is meghatározó szerepét hangváltás nélkül is elegendő példával igazolja. Képzeljük el, ha a magyar nyelvben bokrosító és a hajlító nyelveken bejárt K-G-GY-J-H-K és R-L-LY hangváltással létrejött útját is egy tanulmányba gyűjtenénk a K-R gyöknek! Talán egy 1000 oldalas könyv sem lenne elég az összes ma használatos, értelmes és fogalom azonos szócikkhez. Hadd haladjon KÖRről KÖRre, KÖRből KÖRbe!

Vértes Olivér: Magyar szógyökök idegen nyelvekben 1. rész: K+R

A magyar nyelvet úgy alkották meg eleink egykoron, hogy minden hanghoz hozzárendeltek egy-egy tulajdonságot. Elképzelhető, hogy egyidejűleg a hangokhoz tartozó írásjeleket is meghatározták. Ezt a feltevést látszik alátámasztani az a tény, hogy a magyar nyelv (s itt főleg a szógyökökre kell gondolni) az idők folyamán szinte semmit sem változott (1).

Kik alkották meg a magyar nyelvet ? Erre a kérdésre N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század) ezt a választ adta: „Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.” (2) Akiben megvan a kellő érdeklődés, ezen dolgozat elolvasása után be fogja látni a fenti megállapítás helyességét.

Honnét tudhatjuk, hogy milyen volt a kiejtés nagyon régen ? Erre lehet következtetni a jelen állapotból: a hangokhoz rendelt tulajdonságok pontosan azok, amik voltak a kezdetekkor is, s ebből következik, hogy a hangok sem változhattak.

Ennek belátására álljon itt egy egyszerű példa: a K+R gyök (KAR, KÁR, KER, KÉR, KOR, KÖR, KUR, KÜR) azt jelenti, hogy KÖR, KEREK. Nagyon sok szavunk van, amelyben szerepel ez a gyök, és mindegyikben ugyanazt jelenti. KAR, KAR-ika, KAR-d, KAR-om, KAR-valy, KAR-tács, KAR-alábé, KÁR-toló, KEREK, KER-ék, KER-t, KER-es, KER-ül, KER-get, KER-eszt, KER-ámia, KER-ecsen, KER-epel, KÉR-eg, KÉR-dés, KÉR-ődzik, KER-ál, KIR-ály, KOR-ong, KOR-bács, KOR-dé, KOR-mány, KOR-ona, KOR-só, KOR-csolyázik, KÖR-öm, KÖR-ző, KÖR-öz, KÖR-te, KÖR-ös, KUR-ta, KUR-bli, KÜR-t, sat. 

Az azonos gyökből kinövő szavak ún. szóbokrot alkotnak.

Ha a KER, KÖR alapszó megváltozna, mondjuk erre: SBÜRZGÓF, akkor az összes, ebbe a szóbokorba tartozó szónak szükségszerűen ehhez a szép, új gyökhöz kéne igazodnia, és így teljesen értelmetlenné válna a magyar nyelv.
Elmegyek SBÜRZGÓF-csolyozni egyet - nem értjük.
Elmegyek KOR-csolyázni / KOR-csojáni / KOR-izni - értjük.
A SBÜRZGÓF-só a SBÜRZGÓF-ingon készül, miközben SBÜRZGÓF-SBÜRZGÓF-os mozgást végez - nevetséges.
A KOR-só a KOR-ongon készül, miközben KÖR-KÖR-ös mozgást végez - egyértelmű.
A SBÜRZGÓF-eszt négy egyenlő részre osztja a SBÜRZGÓF-ot.
A KER-eszt négy egyenlő részre osztja a KÖR-t.

Ennél már csak a mai "tudományos" álláspont nevetségesebb, amit a magyar nyelv kialakulásáról fabrikáltak össze, ami nagyjából úgy szól, hogy tudatlan eleink más népektől lopkodták össze a szavaikat, a maradék pedig ismeretlen eredetű jövevényszó.

Ebben a dolgozatban egyértelművé teszem, hogy ennek a "hitelvnek" pontosan az ellenkezője igaz, mégpedig, hogy az idegen nyelvek szókincsének tetemes része a magyarból származik. 

Hogyan épülnek fel a magyar szavak? 
Szavaink a hangok által jelölt tulajdonság-összetételek. A mássalhangzók adják az alapvető jelentést, s a magánhangzók árnyalják a képet.

1. K+R
A K+R mássalhangzók esetében is igaz ez a megállapítás: mindegy, hogy milyen magánhangzó kerül közéjük, az alapvető jelentés ez: KÖR, KER-ek.
A KÖR-KER gyököt tartalmazó szavak mindegyikének valamilyen módon köze van a KÖR-höz: a szó által jelölt dolog/fogalom formájában vagy mozgásában megjelenik a KÖR képe !

Felsorolok néhány szót, mely ezzel a gyökkel kezdődik. (A Czuczor-Fogarasi szótárban lényegesen több található belőlük.)
Eztán pedig összehasonlítunk pár magyar szót idegen szavakkal, s megnézzük, hogy milyen kapcsolat van köztük.
KAR, KAR-ácsony, KAR-alábé, KAR-ám, KÁR-ász, KAR-csú, KAR-col, KAR-d, KAR-ika, KAR-ima, KAR-mol, KAR-om, KAR-tács, KÁR-tolás, KÁR-tya, KER, KÉR, KER-ál (KIR-ály), KÉR-dés, KÉR-dez, KER-ecsen, KÉR-edzkedik, KÉR-eg, KÉR-eget, KER-ek, KER-ék, KÉR-elem, KER-eng, KER-ing, KER-epel, KER-es, KER-eset, KER-eskedelem, KER-eskedés, KER-eskedő, KER-esmény, KÉR-ész, KER-eszt, KER-esztel, KER-esztény, KER-esztül, KER-et, KER-etez, KÉR-et, KÉR-etlen, KER-evet, KER-ge, KÉR-ges, KER-get, KER-ing, KER-ingő, KER-ít, KER-ítés, KER-ítő, KÉR-kedik, KÉR-lelő, KÉR-lel, KÉR-ő, KÉR-ődzik, KER-öl, KER-reg, KER-t, KER-tel, KER-tész, KER-ül, KER-ület, KER-ülő, KÉR-vény, KOR, KÓR, KOR-ai, KOR-all, KOR-án, KOR-ba, KOR-bács, KOR-cs, KOR-csma, KOR-csolya, KOR-dé, KOR-had, KOR-hol, KÓR-icál, KOR-lát, KOR-látlan, KOR-látolt, KOR-látozott, KOR-mány, KOR-mányos, KOR-mányoz, KOR-mányzó, KOR-morán, KOR-mos, KÓR-ó, KOR-og, KOR-om, KOR-ona, KOR-ong, KOR-os, KOR-pa, KOR-só, KOR-társ, KOR-ty, KÖR, KŐR-is, KÖR-ít, KÖR-ítés, KÖR-ív, KÖR-játék, KÖR-körös, KÖR-lap, KÖR-közép, KÖR-let, KÖR-levél, KÖR-menet, KÖR-metszés, KÖR-mozgás, KÖR-möl, KÖR-mönfont, KÖR-mös, KÖR-nyék, KÖR-nyékez, KÖR-nyez, KÖR-nyezet, KÖR-öm, KÖR-ömágy, KÖR-ös, KÖR-öz, KÖR-pálya, KÖR-te, KÖR-tér, KÖR-ül, KÖR-üláll, KÖR-ülépít, KÖR-ülkerít, KÖR-ülmény, KÖR-vonal, KÖR-vonalaz, KÖR-ző, KUR, KÚR, KUR-a, KUR-afi, KUR-jant, KUR-kál, KUR-kász, KUR-ta, KUR-usol, KUR-va, KUR-uzsol, KÜR-t, KÜR-tő, KÜR-töl

A listán nem szerepelnek azok a szavak, melyeknek a végén van a K+R gyök (pl. teker, vakar, bokor, tükör), illetve ahol a két mássalhangzó közé beékelődik egy harmadik (pl. kever, kavar, kapar, kotor, kanyar, kövér).
 
KAR (hun) = AR-m (en, den) = KRA-h (al) = рука (RuKA, bel, ru) = RuKA (bos, cro) = b-raç (cat) = қол (kaz) = b-RAC-ciu (kor) = RoKA (lat) = b-RAC-cio (it)

A KAR-unkkal KAR-olunk, ölelünk, KÖR-befonódunk. Nem sok nyelvben maradt meg. Az angol elhagyta a K-t (AR-m), páran pedig megkeverték a betűket.

KÁR-ász (hun) = CRU-cian (en, den) = кар-ась (KÁR-ász, bel, ru, ua) = кар-акуда (KÁR-ákuda, bul) = KAR-aš (bos, cro) = KAR-as (cz) = KOgeR (est) = CAR-assin (fr) = KAR-per (ned) = KAR-aś (pol) = KAR-ūsa (lat) = KAR-osas (lit) = KAR-ausche (ger) = KAR-uss (nor) = CAR-assio (it)

Azt is mondhatnánk rá, hogy KÖR-ös, mert KÖR alakú, de KÁR-ász-nak nevezték el, s a legtöbb népnél így is maradt meg.
A kárász Európa minden folyó, illetve álló édesvizében előfordul, kivéve a hideg vizű mély tavakat és sebes folyású patakokat. (3)
Rendkívül érdekes, hogy a különböző nyelvű KÁR-ász elnevezések mennyire hasonlítanak egymásra ! Következésképpen a KÁR-ász neve egy helyről származik és minden nép onnét vette át. Ez a hely pedig a Kárpát-medence.
KÁR-pát-medence
Az ország, amit a KÁR-pátok vesznek KÖR-be.

KAR-col, KAR-mol (hun) = s-CRA-tch (en) = GëR-vishtje (al) = o-GRE-botina (bos) = š-KRÁ-banec (cz) = KRI-imustus (est) = é-GRA-tignure (fr) = KRA-ssen (ned) = ies-KRā-pēt (lat) = įdRėsKimas (lit) = KRA-tzer (ger) = pRasKe (slo)
KAR-colni lehet KAR-ommal, de KÖR-ömmel is, ha már eléggé megnőtt. A KÖR-öm szóban a felülnézeti kép KÖR-e szerepel, a KAR-om szóban pedig az oldalnézeti kép KÖR-e, a GÖR-bület - tehát a G átváltozhat K-vá és a K is G-vé, a KÖR alak a lényeg.
Érdekes, hogy idegen nyelvek KÖR-öm és KAR-om szavainak (nail/claw, gozhdë, dırnaq, nehet/dráp, negl/klo, nael/küünis, naula/kynsiä, ongle/griffe, nagel/klauw, ungla, paznokieć/pazur, sat) általában semmi köze a KÖR-höz, néhol viszont a KAR-col és KAR-mol szavakban tisztán felfedezhető a K+R, illetve a G+R gyök.

KÁR-tolás (hun) = CAR-ding (en) = KRE-hje (al) = KAR-tning (den) = KRA-asimine (est) = KAR-staus (fin) = CAR-dage (fr) = KAAR-den (ned) = GRE-benanje (cro) = CAR-dadura (cat) = KāR-šana (lat) = KAR-šimas (lit) = KRE-mpel (ger) = KAR-ding (nor, swe) = CAR-datura (it) = CAR-dadura (es)
KÁR, azaz KÖR + TOLÁS = KÁRTOLÁS. Ugyanolyan összetett szó ez is, mint a KÖR-ÖSZT, FEL+HŐ, TEJ+FÖL, LAP+ÁT.

Ha valakinek nem világos, hogy mi köze a KÁR-tolónak a KÖR-höz, az vessen egy pillantást az alábbi modern kártoló gépezetre: Nagyon szépen látszik a szavak összehasonlításánál, hogy ez az elnevezés is egy helyről származik, mint oly sok más találmányé is - s bizony ez a hely megint csak a Kárpát-medence. Hogy miért olyan biztos ez ? Mert csak magyarul van értelme az elnevezésnek ! KÖR + TOL = KÁRTOL

KÁR-tya (hun) = CAR-d (en) = KAR-të (al) = KAR-t (azer, tur) = t-XAR-tela (bask) = KAR-tica (bos, cro) = KAR-tou (cz) = KOR-t (den, isl, nor, swe) = KAAR-di (est) = KOR-tti (fin) = CAR-te (fr) = KAAR-t (azer, ned) = CÁR-ta (irl) = кәр-тішке (kaz) = кар-та (kir, ru, ua) = KAR-ta (pol) = KAR-te (lat, ger) = KOR-ta (lit) = CAR-ta (it) = KAR-tice (slo) = GAR-diau (wal)

Hogy jár a lap a KÁR-tyában ? Hát KÖR-be, mindig KÖR-be. Innét van a neve, mert ennek van értelme. Tehát attól a néptől származik ez a játék, amelynél a K+R hangok kapcsolata azt jelenti, hogy KÖR.
Ritka, hogy egy ősrégi játéknak ilyen tisztán fennmaradjon a neve ennyi nyelvben. A SAKK is egy igen népszerű találmány, és az elnevezése is megmaradt sok helyütt, de kevésbé épen, mint a kártyáé.

KER-ál, KIR-ály (hun) = KI-ng (en) = KRA-l (azeri) = er-REG-e (bas) = кар-оль (ejtsd: KAR-ol, bel) = цар (ejtsd: CÁR, bul) = KRA-lj (bos) = KRÁ-l (cz) = KO-nge (den) = KU-ningas (est) = RO-i (fr) = KO-ning (ned) = KRA-lj (cro) =  (irl) = K-onun-GUR (isl) = RE-i (cat) = REX (ejtsd: REK-sz, latin) = KRÓ-l (pol) = KAR-alis (lat) = KAR-alius (lit) = KÖ-nig (ger) = KO-nge (nor) = RE (it) = кор-оль (ejtsd: KOR-olj, ru) = RE-i (por) = RE-y (es) = KU-ng (swe) = краљ (ser) = kráľ (tót) = KRA-lj (slo) = кор-оль (ukr) = QIR-ol (üzb)

A szó-összehasonlításból jól látszik, hogy a KIR-ály mestersége is igen régi keletű. (4)
A KIR-ály, KOR-ona és KER-eszt szavak szorosan összefüggnek. A magyar királyok KOR-onázási szertartásának része volt, hogy a KIR-ály lovával felléptetett a KOR-onázási dombra, és a négy égtáj felé vágott a KAR-djávalA KER-eszt a KÖR-t négy egyenlő részre osztja, ami a négy égtájat is jelképezi. Néhány nép a KIR-ály-KER-ál megnevezésénél elhagyta a KER-ből a K-t, így lett RE vagy RÉ, illetve ÚR. Ez a Napisten elnevezése is egyben, s tudjuk, hogy a KIR-ályok az isteni hatalom földi helytartói.
KOR-ona (hun) = CRO-wn (en) = KUR-orë (al) = KOR-oa (bask) = кар-она (bel) = кор-она (bul) = KRU-na (bos) = KOR-una (cz) = KRO-ne (den) = KRO-on (est) = KRU-unu (fin) = COUR-onne (fr) = KRO-on (ned) = KRU-na (cro) = ChOR-óin (irl) = KÓR-óna (isl) = COR-ona (cat) = краун (kaz) = COR-ona (latin) = KOR-ona (pol) = KRO-nis (lat) = KAR-ūna (lit) = KRO-ne (ger) = KRO-ne (nor) = COR-ona (it) = кор-она (ru) = COR-oa (por) = COR-ona (es) = CRO-wn (swe) = кру-на (ser) = KOR-una (tót) = KRO-na (slo) = кор-она (ukr) = GOR-on (wal)

Mondhatjuk, hogy a KOR-ona az egyik legnagyobb épségben megmaradt szó Európa-szerte. A KOR-ona felülnézeti képe egy KÖR, s némelyikben még egy KER-eszt is található. A KOR-onát a KIR-ály, régiesen mondva a KER-ál viselte.
KER-eszt (hun) = CRO-ss (en, isl, swe, nor) = KRY-g (al) = GUR-utzatuko (bask) = кры-ж (bel) = кръ-ст (bul) = KR-st (bos) = Kří-ž (cz) = KRY-dse (den) = RI-st (est) = RI-sti (fin) = CRO-ix (fr) = KRU-is (ned) = KRI-ž (cro) = tras (irl) = CRE-uar (cat) = кре-ст (ejtsd: KRE-szt, kaz, ru) = CRO-ce (kor, it) = CRU-cis (latin) = KR-zyż (pol) = KRU-sts (lat) = KRY-žius (lit) = KRE-uz (ger) = KRY-ss (nor) = CRU-sar (por, es)

Francia CROix = KÖR ben az X = magyar KER-eszt, azaz a KÖR OSZT-va. Az angol összevonta a CRO-ss ba a KÖR és az OSZ-t szókat. Az olasz, spanyol, portugál a KER-ály KÖR éből elhagyta a K-t, így lett RE. A KRI-sztus, KER-esztény, stb. szavak is a KÖR-ből erednek a KER-eszten keresztül.

KÉR-eg (hun) = KOR-e (al) = CRU-st, b-ARK (en) = lurrazal (bask) = с-кар-ынка (bel) = кор-а (bul) = KOR-a (bos) = KůR-a (cz) = s-KOR-pe (den) = KOOR-ik (est) = KUOR-i (fin) = CRO-ûte (fr) = κρο-ύστα (ejtsd: KRÚ-sztá, gre) = KOR-st (ned) = s-CRE-amh (irl) = jarðs-KOR-puna (isl) = es-COR-ça (cat) = қыр-тыс (kaz) = CRO-sta (kor) = KOR-ica (cro) = CRU-sta (latin) = s-KOR-upa (pol) = GAR-oza (lat) = KRU-ste (ger) = s-KOR-pe (nor) = CRO-sta (it, por) = кор-ка (ejtsd: KOR-ka, ru) = COR-teza (es) = s-KOR-pa (swe) = кор-а (ser) = kôr-a (tót) = s-KOR-ja (slo) = kabuk (tur) = кір-ка (ejtsd: KIR-ka, ukr) = CRW-st (wal) 
A KÉR-eg KÖR-be veszi a fát, védelmezi. A Földet is KÉR-eg veszi KÖR-be. Az agyat is.
Látható, hogy mennyi nyelvben megmaradt a K+R gyök, értelme viszont csak magyarul van!

KER-ekded (hun) = RO-undish (en, irl, isl) = кру-глявы (KRU-gljávi, bel) = o-KRU-glast (bos, cro) = o-KRO-uhlý (cz) = RU-nd (den, nor, swe) = RInG-jas (est) = pyöREähKö (fin) = ar-RO-ndi (fr) = RO-ndachtig (ned) = ar-RO-donida (cat) = ok-RąG-ławy (pol) = RU-ndlich (ger) = о-кру-глый (o-KRU-glij, ru,ua) = yuvaRlaKça (tur)
KER-ék (hun) = ti-RE, wheel (en) = rRO-të (al) = tə-KəR (azeri) = GUR-pila (bask) = кола (bel) = колело, гу-ма (bul) = hjul (den) = pyö- (fin) = RO-ue (fr) = τ-ροχ-ός (ejtsd: t-ROK-ósz, gre) = wiel (ned) = kolo (cro) = RO-da (cat) = дөң-гелек (kaz) = RU-ota (kor) = RO-tae (latin) = koło (pol) = RI-tenis (lat) = RA-tas (lit) = RA-d (ger) = RU-ota (it) = колесо (ru) = RU-eda (es) = te-KER-lek (tur) = olwyn (wal) = ca-KRI, apas-KAR-a (sans)

Az angol honnét szedhette a WHEEL-t ? Talán a kerék-KÜLLŐ-t keverték össze vele? A baszk GURpila nem GURult messze a fájától: KER>GER>GUR. A szláv nyelvekben a KOLO is KÜLLŐ lesz – ez tetszett meg a névkölcsönzőnek a kerékben. A francia ROUE (ejtd: RU) is a GUR-ul-ból ered. A görögben szépen megmaradt a ROK (ROK>KOR>KER). A latinban is a GUR-ul, fo-ROG szó maradványait fedezhetjük fel. A macedón т-рка-ла is tartalmazza a KAR-t. A török te-KER-lek szinte hibátlan. Az üzbég g’ildi-RAK, nemkülönben a szanszkrit ca-KRI és apas-KAR-a is rendkívül figyelemreméltó. 

KER-eng (hun) = whiRlinG (en) = rRO-tullues (al) = GuaiR-neáil (irl) = GIR-ant (cat) = sū-KUR-inis (lit) = кру-тка (KRU-tka, ru) = GIR-ando (es)

KER-engő dervis. Ha már nők is részt vehetnek a táncban, akkor azt mondjuk, hogy KER-ingő.
KER-ing (hun) = OR-bit (en) = OR-bitë (al) = KRU-žiti (bos, cro) = KIER-torata (fin)

Ahogy a táncosok keringenek a parketton, úgy KÖR-öznek az égitestek is a világban.
KER-ingés (hun) = CIRC-ulation (en) = qARK-ullim (al) = ziRKulazioa (bask) = циркулация (CIRK-ulacijá, bul) = CIRK-ulacija (bos, cro) = RinGlus (est) = veren-KIER-to (fin) = KRą-żenie (pol) = CIRK-ulācija (lat, lit) = CIRC-olazione (it)

A vér is folyamatosan KÖR-be folyik a testünkben.
KER-eplő (hun) = ClappER (en) = кре-четало (KRE-csetálo, bul) = GR-zechotka (pol) = taRKšķis (lat) = teRKšlė (lit) = трашчотка (tRascsotKa, bel) = тріскачка (tRIszK-acska, ua) 

KÖR-KÖR-ös mozgás + KLAP-pogás = KER-EPLŐ.
KER-es (hun) = seaRCh (en) = KëR-kim (al) = aXtaRış (azer) = търсене (t-RC-ene, bul) = REC-herche (fr) = CuaR-daigh (irl) = re-CER-ca (cat) = ri-CER-ca (it)

Ha KER-esünk valamit, akkor KÖR-be nézünk. Ha telefonunk is van, KÖR-be telefonálunk. A szökésben lévő gonosztevőt KÖR-özik, azon a KÖR-nyéken, ahol feltehetőleg bujkál - ha külföldre szökik, kiterjesztik a KÖR-özést. 

KER-esmény (hun) = EaR-nings (en) = iRabaziaK (bask) = прыбытак (pRibitaK, bel) = кир-ешелер (KIR-eseler, kir) = zaRobeK (pol)
KER-et (hun) = frame (en) = KOR-nizë (al) = çər-çivə (azer) = рамка (RamKa, bel) = CadRe (fr) = oKviR (cro, slo) = каркас (KÁR-kász, kir) = RamKa (pol, üzb) = KAR-kasas (lit) = COR-nice (it) = maRCo (es) = çER-çeve (tur)

KER-et KÖR-be veszi a képet, akárcsak a KER-ítés a KER-tet. Néhány nyelven RÁMA a KER-et - talán a magyar KARÁMból ered? Rámás csizma. A MAR-gó is KER-etezi a lapot. 

KER-ítés (hun) = o-GRA-da (bos) = GIR-ðing (isl) = GjER-de (nor) = o-GRA-ja (slo)
KÉR-lel (hun) = p-REK-linjati (bos) = pre-GAR (cat) = depre-cár-e (latin)
KER-t (hun) = GAR-den (en) = гра-дина (GRA-dina, bul) = vRt (bos, cro) = GAiR-dín (irl) = GAR-ðurinn (isl) = o-GRÓ-d (pol) = GAR-ten (ger) = GIAR-dino (it) = träd-GåR-d (swe)

A kis KER-tünket KÖR-be KER-ítjük KER-ítéssel, aztán KÖR-be ültetjük növényekkel.
átváltott G-re, így lett a KER-tből GAR-t a maradvány nyelvekben. KER-tész (hun) = GAR-dener (en) = гра-динар (GRA-dinar, bul) = GAR-tner (den) = ...

KER-tel (hun) = preva-RIC-ate (en) = vy-KRU-covat (cz) = prevari-CAR (cat) = equivo-CAR-e (it)
Aki KER-tel, az nem egyenesen beszél, a mondanivaló lényegét KER-ülve próbál elbeszélni valami mellett.
(meg)KER-ül (hun) = in-GUR-uan (bask) = KIER-tää (fin) = KRE-tati se (cro) 

KER-ület (hun) = CIR-cumference (en) = ZIR-kunferentzia (bask) = а-кру-жнасць (bel) = om-KRE-ds (den) = omt-REK (ned) = om-KRE-ts (nor)
Egy alakzat KÖR-vonalának hossza a KER-ület.
KÓR (hun) = ChOR-oba (cz)
A betegség KÖR-be fertőz mindenkit, aki hatótávolságon belülre KER-ül és nem elég ellenálló.
KOR-án (hun) = EAR-ly (en) = ERK-ən (azer) = va-RAK-ult (est) = aGRi (lat) = ERK-en (tur) 

KOR-cs (hun) = mon-GRE-l (en) = Kří-ženec (cz) = -te-R (den) = se-KAR-otuinen (fin) = KjøteR (nor) = KRI-ženec (tót)
KOR-csma (hun) = кръ-чма (KRI-csmá, bul) = KRO-eg (ned) = сы-рах-ана (szi-RAK-szana, kaz) = араккана (a-RAK-kana, kir) = KRč-ma (tót)
KOR-csolya (hun) = s-KRI-dsko (swe) = KOR-čule (tót)
A KOR-csolya pályán is KÖR-be-KÖR-be kell haladni.
KOR-dé (hun) = CAR-t (en) = QER-re (al) = KäR-u (est) = KäR-ry (fin) = ChAR-iot (fr) = KAR (ned) = CAR-t (irl) = CAR-ro (cat) = CAR-rus (latin) = CAR-rello (it) = CAR-inho (por)


A KOR-dé-nál a nagy KER-ék a legszembetűnőbb. Sok nyelv KOR-dé szavában szépen megőrződött a KER-ek KER-ék. Érdekes, hogy az angol a KÖR-t SZ-szel ejti: SZIR-köl=CIR-cle, a KOR-dét viszont már K-val: KÁR-t=CAR-t.

A KOR-dé-nál eggyel nagyobb KER-ekes jármű a
sze-KÉR (hun) = ChAR-iot (en) = KAR-roca (al) = GUR-dia (bask) = колесница (bul) = vůz (cz) = vogn (den) = sõjavan-KER (est) = vaunuissaan (fin) = ChAR-iot (fr) = KAR-uce (cro) = CAR-ruatge (cat) = күйме (kaz) = CAR-rus (latin) = rydwan (pol) = wagen (ger) = CAR-ruaje (es)

A vasszekerek megjelenésével a gyeplőt felváltotta a
KOR-mány (hun) = steering (en) = sükan CAR-xı (azeri) = руль (bel) = кор-милно (bul) = volant (cz) = ohjauspy-örä (fin) = volant (fr) = stu-ur (ned) = roth stiúrtha (irl) = stýri (izl) = KIER-ownica (pol) = stūre (lat) = vairas (lit) = len-KRA-d (ger) = volante (it) = руль (ru) = di-REK-siyon (tur) = кер-мо (ejtsd: KER-mo, ukr)

KOR-mány alapképe is a KÖR, mivel ez is KER-ek. A szó mondanivalóját, azaz a KER-ekséget már nem sok nyelv őrizte meg. 

KOR-hol (hun) = уп-рек-вам (up-REK-vam, bul) = obju-RG-ate (den, nor) = u-KOR-iti (cro) = in-CRE-par (cat, es) = поп-рек-ать (pop-REK-at, ru) = докоряти (do-KOR-játi, ua)
KOR-lát (hun) = o-GRA-da (bos, cro) = tu-RėK-lai (lit) = REK-kverk (nor) = RinG-hiera (it) = RäcK-e (swe) = o-GRA-ja (slo) = KOR-kuluk (tur)
KOR-mány (1) (hun) = KIER-ownica (pol) = di-REK-siyon (tur) = кермо (KER-mo, ua)
KOR-mány (2) (hun) = RIK-isstjórn (isl) = REG-jeringen (nor)
KOR-mányos (hun) = кор-мчия (KOR-mcsijá, bul) = KOR-milar (bos, cro) = KOR-midelník (cz) = steRniK (pol) = кор-мчий (ru) = KR-mar (slo) = кер-манич (ua)
KOR-morán (hun) = QAR-abatdaq (azer) = кор-моран (KOR-morán, bul)
KÓR-ó (hun) = KOR-ov (al, cro) = u-KRU-dt (den) = rik-KAR-uoho (fin) = on-KRU-id (ned) = ill-GRE-si (isl) = un-KRA-ut (ger) = сорняк (szoRijáK, ru) = o-GRä-s (swe)
KOR-og (hun) = рык-аць (RIK-ác, bel) = v--ení (cz) = KnuRRen (den) = GRO-ndement (fr) = GRO-mmen (ned) = GRU-nyir (cat) = гро-улинг (GRO-uling, kaz) = KnuRrend (ger)
KOR-ong (hun) = dis-KUR (isl)
KOR-pa (hun) = KRU-nde (al) = т-риц-и (t-RIC-i, bul) = CRU-sca (kor, it)
KOR-só (hun) = jug, pitch-ER (en) = b-ROK-ë (al) = küpə, ib-RIK (azer) =pe-GAR-ra (bask) = гар-лач (ejtsd: GAR-lacs, bel) = гар-афа (ejtsd: GAR-afa, bul) = džbán (cz) = KRU-kke (den) = CRU-che, b-ROC (fr) = KRU-ik (ned) = KRI-gla (cro) = = кумура (KumuRa, kaz, kir) = QUAR-taredda, b-ROC-ca (kor) = hydria, amphoram (latin) = dzban (pol) = KRū-ka (lat) = KRU-g (ger) = KRU-kke (nor) = b-ROC-ca (it)

Mi köze a KOR-sónak a KÖR-höz ? Ha felülről nézzük, több KÖR-t is észrevehetünk benne. Agyagból készül oly módon, hogy a KOR-ong forog KÖR-be KÖR-be, s a fazekas – akinek a másik neve KER-ámikus – szépen elkészíti a KOR-sót.
Az angol JUG a magyar BÖG-re szóból keletkezett: BÖG>MUG>JUG – erre az alábbiakban teljes fény derül. Az albán b-ROK-ë tökéletesen megőrizte a KÖR>KOR formát. Az azeri küpə jelöli a KOR-sót, de az átvételnél összekeverték a KUPÁ-val, ami nem korsó – az ib-RIK szavukban megmaradt a magyar KÖR. A baszk pe-GAR-ra is megőrzött valamit a KOR-sóból: KOR>GOR>GAR. A belorusz: гар-лач (ejtsd: GAR-lacs), a bolgár гар-афа (ejtsd: GAR-afa), … szintén őrzi a magyar KOR-só-ból a KÖR-t: KOR>GAR>гар. 
KOR-ty (hun) = QUR-tum (azer) = GUR-kšnoti (lit) = sl-URK (nor) 

KÖR (hun) = CIR-cle (en) = кру-глы (ejtsd: KRU-gli, bel) = CIR-cel (den) = SIR-kel (nor) = кръг (bul) = KRU-g (bos) = KO-lo (cz) = RO-nd (fr) = RO-ndje (nl) = o-KO (cro) = KRI-ng (isl) = CIR-cum (ejtsd: KIR-kum, latin) = o-KRA-gły (pol) = KRE-is (ger) = CER-chio ( it) = кру-г (rus) = CIR-culo (por) = KRO-g (slo) = yuvaRlaK (tur) = pari-KAR-sana (sanskrit)

Hogyan változott némely nyelvben a K>C-re ? Latin közvetítéssel. A rómaiak úgy írták át a magyar KÖR-t, hogy CIR-cum. A latinban viszont a C-t K-nak ejtették(1), tehát így hangzott: KIRkum. Néhány nép elvesztette a KÖR-ből a K-t, mások pedig az R-t – de ha megnézzük a további szó-összehasonlításokat, bebizonyosodik, hogy ők is a KÖR-ből indultak ki.
KÖR-ív (hun) = aRC (en) = a-RKu (bask)
KÖR-menet (hun) = p-ROC-ession (en) = povo-RKA(bos) = RonGkäik (est)
KÖR-mozgás (hun) = CIR-cular motion (en) = KRU-žnim pokretima (al) = KRU-žnim pokretima (bos) = KRU-hový pohyb (cz) = KRE-isbewegung (ger) = CIR-kelrörelse (swe)
KÖR-möl (hun) = šKR-abalo (bos, cro) = KRI-tiseldaja (est) = es-CRI-torzuelo (cat, es) = s-KRI-bents (lat)
KÖR-mönfont (hun) = šeRetsKi (bos)
KÖR-nyék (hun) = o-KRU-ženje (bos) = ор-та (OR-ta, kaz) = ap-KāR-tne (lat) = окружение (o-KRU-zsenje, ru)
KÖR-nyez (hun) = CIR-cumdant (cat, es) = қор-шаған (KOR-sagan, kaz) = кур-чап (KUR-csán, kir) = ap-KāR-tējo (lat) = о-кру-жающих (o-KRU-zsejsih, ru)
KÖR-öz (hun) = KRU-g (bos) = KRU-žnice (cz) = CER-cle (cat) = KRąG (pol) = KRoG (slo)
KÖR-ül (hun) = ap-KāR-t (lat) = во-круг (vá-KRUG, ru)
KÖR-ülmény (hun) = CIR-cumstàncies (cat) = кыр-даал (KIR-dál, kir) = ap-stāk-ļi (lat) = CIR-cunstancias (es) 

KÖR-te (hun) = pe-AR (en) = KRU-ška (bos, cro) = h-RU-š-K-a (cz) = GRU-szka (pol) = гру-ша (GRU-sá, ru)

KÖR-ző (hun) = CyRK-iel (pol) = GRE-ifzirkel (ger)
KUR-ta (hun) = sh-KUR-tër (al) = кар-откія (KAR-otkijá, bel) = кра-тко (KRA-tko, bul) = KRá-tký (cz) = KOR-t (den) = KR-ótki (pol) = KUR-z (ger) = кор-откие (KOR-otkije, ru) = COR-to (es) 

KUR-va (hun) = KUR-vë (al) = ку-чка (KU-cská, bul) = сука (szu-, ru)
KUR-afi (hun) = skide-RIK (den) = s-KUR-wysyn (pol) 

KÜR-t (hun) = ROG (bos) = COR-neta (cat, es) = гор-н (GOR-n, ru) 
KÜR-tő (hun) = s-KOR-sten (den) = KOR-sten (est) = s-KUR-stenis (lat) = s-KOR-stein (nor)

(1) Varga Csaba: A magyar nyelv lassú változásáról, Megjelent a Demokrata 51-52. számában, 2010. december 22-én
(2) Varga Csaba : A nyelvek anyját tudtam én
(3) www.tavak.hu
(4) Grandpierre Atilla: Királyi mágusok ősnépe: A Magyar

Eddig a képes írás, melyet továbbít és ajánl most az olvasók figyelmébe a
Fejér Szövetség Sajtószolgálata
ui: nem feledve, hogy van itt mit még aprítani ebbe a KÖRlevesbe!

1 megjegyzés:

  1. Az alábbi honlapon a hangzókhoz való hozzárendelésekről olvashatunk egy elméletet!

    http://www.vitathatatlan.eoldal.hu/cikkek/hang-szer-tan.html

    VálaszTörlés