2017. május 28., vasárnap

„Apostolus et Praeceptor Hungariae – Magyarország apostola és tanítómestere”

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Prof. Dr. Rosta István előadása: Prohászka Ottokár püspök életútja, szemlélete

 Prof. Dr. Rosta István
ny. egyetemi tanár,
professor emeritus
„Apostolus et Praeceptor Hungariae – Magyarország apostola és tanítómestere” – ez áll Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök sírján. Prof. Dr. Rosta István emeritus, tudománytörténész, egyetemi tanár első ízben lesz vendége a Hétvezér Estek rendezvénysorozatának, amely immár a 370. állomásához érkezik, az elkövetkező kedd estén. Mutassuk be az előadót először: 1946. október 12-én született Kaposváron. 1965-ben érettségizett Pécsett, kitűnő minősítéssel. Egyetemi diplomáit (gépészmérnöki, mérnök-tanári, energetikus szakmérnöki) a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1970-ben és az azt követő években. 1974-ben doktorált bölcsészettudományokból "summa cum laude" fokozattal. 1997-ben lett a történelemtudomány kandidátusa. 1998-ban mérnöki tudományokból PhD-doktorátust szerzett. 1998 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 2002-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal tüntették ki. 2004-ben habilitált doktor lett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Vezetői megbízásokat a rendszerváltoztatás után kapott. Az 1990-es évektől volt tanszéki csoportvezető, tanszékvezető, intézetigazgató, főigazgató-helyettes és főigazgató. 2005-től a Kaposvári Egyetem egyetemi tanára. A felsőoktatásban 1972-től tanít, és 1975-től foglalkozik tudománytörténettel. Prof. Dr. Rosta István ny. egyetemi tanár, professor emeritus a Somogyi Tudósklub elnöke.

Prohászka Ottokár (1858-1937)
Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) katolikus egyházi író, a magyar keresztényszocializmus jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Székesfehérvár tizenötödik püspöke. „Apostolus et Praeceptor Hungariae – Magyarország apostola és tanítómestere” – ez áll Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök sírján. E nagy próféta és reformátor a XX. századi magyar katolikus megújhodás vezéralakja volt, fél évszázaddal előzte meg a II. Vatikáni Zsinatot, annak korszerűsödési programját. A székesfehérvári püspök munkásságában kiemelkedő helyet foglalt el a szociális kérdés, többször is felszólalt a szegények védelmében, és bírálta a súlyos társadalmi, gazdasági visszaéléseket. Figyelmeztetett az egyház, a papság e téren elkövetett mulasztásaira is. Prohászka Ottokár tisztában volt azzal: a válságos helyzetek megoldása nem rendszer-, hanem emberkérdés. Új világot csak megtért, a szeretetet és igazságosságot gyakorló emberekkel lehet építeni, innen van az egyház evangelizáló küldetésének jelentősége minden korban. Elutasította a liberális és szociáldemokrata elméleteket a válságok megoldására, álma egy keresztényszociális társadalom megvalósítása volt, amelyben érvényesülnek a krisztusi elvek. „Jó világ, jó emberekből lesz”, és nem fordítva, mondta. „Ez utóbbi irányt követi minden társadalmi reform, mely a materializmuson, vagyis a lélektagadáson épül. A keresztény kultúra bennünk van; ha ott nincs, sehol sincs, mert kívül nem lehet…” Ez a gondolat minden korban időszerű, így ma is: új világot csak lélekben tiszta emberekkel lehet építeni, a lélek megújulása, erkölcsi felemelkedés nélkül változhat ugyan a rendszer, de ez önmagában kevés a minőségi előre lépéshez.
A felkészült előadó bizonyára tárgyilagosan, tényadatokkal megvilágítva helyére teszi azt a manapság gyakran hallható vádat Prohászka munkásságával kapcsolatban, hogy antiszemita lett volna. Akik a zsidóság kritikáját antiszemitizmusnak állítják be, azok nem szólnak arról , hogy az ún. keresztény kurzust is keményen bírálta, amelytől kezdetben sokat várt, de hamar kiábrándult belőle. Így fogalmazta meg lesújtó véleményét: „keresztény kurzus, keresztények nélkül”, vagyis csak program a kereszténységről, de képviselői lélekben nem keresztények. Ezek a csoportok ma sem riadnak vissza az olyan nyilvánvaló túlzásoktól, például amikor Európa keresztény és józanul gondolkodó részének, s benne a magyarok jogos önvédelmét, a mesterségesen gerjesztett migránsáradattal szemben, rasszizmusnak próbálják beállítani.    
Ez az előadás bizonyára elősegíti Prohászka Ottokár személyiségének mélyebb megismerését, szellemének szétsugárzását. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! 

Az előadás ideje: 2017. május 30. kedd 18.00 óra
Az előadás helye: Királykút Emlékház 8000. Székesfehérvár
                           Mikszáth Kálmán u. 25,   
                            
Fejér Szövetség Sajtószolgálat  



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése