2015. április 2., csütörtök

A 265. Hétvezér Est vendége: Siklósi Gyula

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Siklósi Gyula: Fehérvár királyi palotái


A 265. Hétvezér Est vendége Siklósi Gyula professzor, a középkori Fehérvár elkötelezett kutatója és ismerője lesz. Ha valaki igazán ismeri a középkori Fehérvár történetét, az Siklósi Gyula történész, régész, aki 1978 óta dolgozik a városban és számtalan ásatás vezetője volt. Megtalálta a korai királyi várat és palotát, sőt az újabb királyi várat is. Igaz vannak, akik kétségbe vonják, hogy volt királyi palota Fehérváron... Erről ez a véleménye: "mutassanak nekem egy királyi várat, ahol nem volt palota! Egyébként meg vannak írásos említései is a fehérvári palotának" - mondja.  Egyes emberek kétségbe vonják Fehérvár székvárosi szerepét. Siklósi Gyula szerint az emberek nem vonják kétségbe, csak egyes kutatók. "Ők vagy sötét lelkűek, vagy nem ismerik az anyagot. Vagy éppen azt akarják elérni, hogy az ő városuk fontosabb legyen, mint Fehérvár." Megírta azt a könyvet, amelyben Fehérvár fővárosságát bizonyítja minden téren.

Nekünk, Fehérváriaknak természetes, hogy Székesfehérvár a magyar királyok székvárosa volt. Azonban újból és újból fellángol a vita erről. A professzor válasza azoknak, akik ezt vitatják az, hogy csak alaposan meg kell vizsgálni a tényeket. A vár nagysága, a paloták léte, a közlekedési kapcsolatok mind igazolják, hogy ez volt a székváros. Már a nevében is benne van a "szék", azaz a "trón" szó. A fehér a fejedelmek színe, mint ahogy Szűz Máriáé is. A "regia" pedig királyit jelent. Egyértelmű, hogy a középkorban Fehérvár volt Magyarország legfontosabb városa. Tőle tudjuk, hogy a középkori királyi székváros Londonhoz, Párizshoz mérhető jelentőségű település volt.

Hol voltak a koronázások? Hol voltak az esküvők, hol történt a gyermekeik keresztelése? Hol temették el őket? Hol őrizték a koronázási ékszereket és még sok más izgalmas kérdésre kaphat választ, aki meghallgatja Siklósi Gyula előadását a Húsvét utáni, kedd este 18.00 órakor, a szokott helyen, a Miss Tee teázóban. 
 
Az előadás ideje: 2015. április 7. kedd 18 óra
Az előadás helye: Székesfehérvár, Ady Endre. u. 32. I. em.

1 megjegyzés:

  1. E legkülső elővárosban, mely a Szent Gellért-heggyel szembe néz, a hévizes fürdők még épek, ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is. Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám, bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a Fehérvárról ! lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát. A Duna mentén a Szent Gellért-hegy lábánál voltak az elővároson kívül a szemközi oldalon más hévizes fürdők is, de elhanyagolt és már romos állapotban; így nem is zavartattam magam, hogy ezekhez nem sikerült eljutnom.

    VálaszTörlés