2013. október 25., péntek

Élő áldozat minden nap, míg a külhoni magyar őslakosság önrendelkezése másodlagos csak!

Patrubány Miklós: Az autonómia kivívásához paradigmaváltás kell

A sajtótájékoztatóról készült felvétel
a képre kattintva megtekinthető
Mai sajtótájékoztatóján Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ismételten bejelentette, hogy az MVSZ teljes meggyőződéssel támogatja a székelység önrendelkezési törekvéseit, és vázolta annak a nemzetpolitikai paradigmaváltásnak a körvonalait, amely nélkül meglátása szerint nincs esélye az autonómiának. Külön szólt az elcsatolt területeken élő magyar nemzeti közösségekre háruló feladatokról, és külön a magyar állam felelősségéről, illetve rendelkezésére álló lehetőségekről. Az egyik sarkalatos feltétel, amely e harc minden magyar szereplőjének feladata, az utódállamokban tetten érhető történelemhamisítás elleni nyílt fellépés. Szlovákia szabadon bitorolhatja a magyar nemzeti címert, Szent Istvántól kezdve szlovákként taníthatja az összes magyar királyt. „Ameddig ezt Magyarország nem kéri ki magának, addig gyakorlatilag feláldozta a felvidéki magyarságot” – fogalmazott az MVSZ elnöke, aki a dáko-román kontinuitás cáfolását is sürgette.

Az elcsatolt területeken élő magyar nemzeti közösségek politikai képviselete fel kell vállalja, az önrendelkezés ügyét. Ez az első kérdés, amelyben gyökeres változásra van szükség. Ezzel szemben például Erdélyben az elmúlt negyed században azt tapasztalhattuk, hogy az RMDSZ rendre a román kormányban való szerepvállalást választotta, és az autonómia ügyét csak elvétve, leginkább a választási kampányokban hozta szóba – fejtette ki az elnök.

A második kérdéskör, amelyen az elcsatolt területeken élő magyar nemzeti közösségek politikusaink változtatniuk kell, az a fogalmi készlet. Változó időkben megfelelően változó fogalmi készlettel lehet eredményes a harc. Az autonómia fogalma részben elavult, részben pedig nincs a nemzetközi jog által kellőképpen alátámasztva. Ezzel szemben az önrendelkezés fogalmát a világ legfőbb politikai intézményei, és a nemzetközi jog elvitathatatlan jogként, jus cogens-ként kezelik. Az önrendelkezés, amely a világ minden népét megilleti, az adott államon belüli önrendelkezéstől az önálló állam alapításáig terjedhet. Ezért ha egy közösség autonómiára törekszik, akkor önrendelkezést kell követelnie, mert ez esélyt teremt számára az autonómia kivívására – fejtette ki a paradigmaváltás második elemét Patrubány Miklós. Példaként Koszovó függetlenségének a kivívását említette, és aláhúzta, hogy a Székely Nemzetgyűlés már 2006-ban, Ditróban az önrendelkezést célozta meg.

A magyar állam elsődleges feladata, hogy az elcsatolt területeken élő magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit nyíltan támogassa kormánya, országgyűlése, diplomáciai testülete révén, és minden eszközével. Idáig el is jutott a magyar állam 1996. júliusában, amikor a Magyar-magyar Csúcstalálkozó minden részvevőjének aláírásával kimondta, hogy kisebbségben autonómia nélkül nincs jövő, és ezért a magyar állam állandó feladatává tette az autonómia ügyének minden szinten való felvállalását és támogatását1. Az akkori magyar kormány, valamennyi magyar parlamenti párt, valamennyi elcsatolt terület magyar érdekvédelmi képviselete és a kezdeményező Magyarok Világszövetsége által aláírt dokumentumról később a magyar állam teljesen megfeledkezett. Nem csak a Horn-kormány, hanem valamennyi magyar kormány, ide értve az Orbán-kormányt is – állapította meg a Magyarok Világszövetségének elnöke.

Ezzel a vállalással szöges ellentétben a magyar állam egy negatív lépést követett el. 2005. szeptember 26-án, a Fekete hétfőn a magyar állam olyan lehetőséget vetett el, amilyen egy évszázadban egyszer adódik. Ekkor a budapesti parlament kezében volt a lehetőség, hogy az erdélyi magyarság, és ezen belül a székelység autonómiáját kivívja. Románia európai uniós csatlakozásának támogatásáról kétharmados többséggel kellet döntenie az országgyűlésnek. Ám hiába kérte több százezer magyar a nemzetinek vélt akkori ellenzéket, hogy ne szavazza meg Románia csatlakozását mindaddig, amíg ott nincs magyar autonómia, a Fidesz Gyurcsánnyal karöltve feltétel nélkül hozzájárult Románia csatlakozásához! Most, Szerbia csatlakozásával egy újabb lehetőség nyílik Magyarország számára, amellyel a délvidéki magyarok önrendelkezési törekvéseit érdemben támogathatná. Kíváncsian várjuk a fejleményeket… – vázolta az elmúlt két évtized legnagyobb nemzetpolitikai mulasztását Patrubány Miklós.

Az elcsatolt területeken élő magyar nemzeti közösségek és a magyar állam közös feladatának nevezte az MVSZ elnöke az utódállamokban folyamatosan tetten érhető történelemhamisítás elleni folyamatos, nyílt fellépést. Ez az önrendelkezési harc paradigmaváltásának egyik legfontosabb, eddig meg nem fogalmazott eleme. „Nincs esélye sem autonómiának, sem önrendelkezésnek például Felvidéken, mindaddig amíg Szlovákia a magyar nemzeti címert következmények nélkül bitorolhatja. Mindaddig, amíg Szlovákia – annak ürügyén, hogy Pozsony magyar királyi koronázó város volt – úgy tehet, mintha a Szent Korona Szlovákia királyi koronája lett volna… Mindaddig amíg a magyar királyokat Szent Istvántól kezdve szlovák királyokként tanítja. Ameddig ezt Magyarország nem kéri ki magának, addig gyakorlatilag feláldozta a felvidéki magyarságot” – mondta Patrubány Miklós, aki erdélyi vonatkozásban a tarthatatlan romániai dáko-román kontinuitás elmélet és például az 1848-49-es szabadságharc erdélyi történéseinek meghamisítása elleni nyílt fellépést sürgette. „A történelemhamisítás leghalványabb megnyilvánulásait is teljes erővel, mind nemzetközi porondon, mind az adott országgal közvetlenül, az adott országgal szembeni kapcsolatban cáfolni kell, és fel kell venni ellene a harcot” – mondta.

Elismételve a külhoni magyar nemzeti közösségek önrendelkezéséért folytatott harc szükséges paradigmaváltás előbb részletezett elemeit, a Magyarok Világszövetségének elnöke így összegzett: „Ezek azok a feltételek, amelyek esélyt adnak majd az önrendelkezési törekvéseknek, mert e nélkül marad egy-egy nagy megmozdulás, miként volt a gyönyörű marosvásárhelyi tüntetés, amelyen harmincezer magyar, székely ember fejezte ki idén márciusban önrendelkezési igényét, vagy lesz ez a mostani székely menetelés – minden további következmény nélkül… Hiába várjuk, hogy az Európai Unió, vagy az ENSZ, vagy akármelyik nemzetközi fórum megteremtse az autonómiát vagy az önrendelkezést. Ezek legfönnebb tudomásul veszik azt, ha mi magunk kiharcoltuk.”

Képek: Hungária TV
---------------------------------------------------------------------------
1  Megerősítik, hogy a határon túli magyarok identitása megőrzésének, közösségként való fennmaradásának és fejlődésének, valamint a szülőföldön való megmaradásának alapvető kérdése az önkormányzat, az autonómia létrehozása, összhangban a működő európai gyakorlattal és a nemzetközi normák szellemiségével. Összehangolt támogatásban részesítik a határon túli magyar közösségek ennek megfelelő autonómiatörekvéseit, mint helyzetük alkotmányos egyenjogúságon alapuló rendezésének eszközét. A magyar kormány ezzel kapcsolatos nemzetközi fellépésén túlmenően kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi pártközi fórumokon és a nem kormányzati szervezetekben végzett ilyen jellegű munkának.” – Az 1996. július 4-5-én megtartott Magyar-Magyar Csúcstalálkozó Közös Nyilatkozata,  részlet.

MVSZ Sajtószolgálat
8075/131024

Küldöttségünk, a Fejér Szövetség küldöttsége a Magyarok Világszövetsége küldöttségével testvéri szövetségben vesz részt a Székely Meneten. Üzenetünk minden állam minden polgárához és mindenkori kormányaikhoz:
Élő áldozat minden nap,
míg a külhoni székely-magyar és bármely más őslakosság önrendelkezése 
másodlagos csak!

Üzenetünk a székely magyarsághoz: Székelyek! Székely Nemzetgyűlésbe!
Üzenetünk a magyarsághoz: Magyarok! Nemzetgyűlésbe!

Fejér Szövetség Sajtószolgálata

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése