2012. december 31., hétfő

Petőfi él, lelke bennünk kél új esztendőre

190 év
1823.
Az új év és Petőfi Sándor
megszületett.
Csoda a magyar égen.
Örök csillag marad szikrázó fénnyel.
Csak 26 évet élt!
De él, míg lehet magyar remény.
Alkotása óriás területet ölel át;
Tündérországtól, a gyűlölt zsarnokság.
Forró szerelemtől a halálon túlig,
Haza-imádattól, az ellenség pfujig.
A költészet minden hangszerén alkotott;
A hazáért mindent, MINDENT feláldozott.
Nagy magyar éj, magyar éj, ne csak sötét légy!
Vidámat is mesélj, vidámat is mesélj!
Összes műved velem van, lehetek bárhol.
Kérem a Kormánytól, hogy aki akarna,
Mindenki kaphatna!
Emlékül.
Biztosan megtérül.
Lehetnek, akik az Orbán címet hallanák,
Gondolnák, ez az én cselvetésem és folytatnák
nevetéssel, némi szégyenkezéssel talán.
Nem is az én orcám pirul, mert Ő, egy másik Orbán.
Éljen, győzzön a tisztesség az erkölcs, a puritánok,
Nem a kicsinyes áruló, nem az álnok!
Magyar földön is legyenek az emberek szabadok!
Ne csak emlékük éljen, mert hősi halottak.
Urunk! Bocsáss meg! Talán többet kérek,
Hogy megfelelhessek Petőfi hitének.
Ő híven várta a FELTÉTLEN SZABADSÁGOT!
Én megvallom, ma is erre vágyok!
Hogy a szabadságharc Segesvár alá ért,
Nagy ember életét akarta,
Ezt Ő zokszó nélkül ADTA!
A világszabadság oltárára rakta!
Sok politikus nem érti, hogy a hős nem tud elfutni,
Fáklyáját tehát, nem lehet elfújni!
Petőfi nagy művész, nagy ember,
Mit se kér, mindent ád!
Minden nyelven ért, minden nyelven szól,
Mint az imádság tiszta ajakról.
Megérdemli, hogy kövessük Őt,
Hogy felépítsünk egy tisztább, emberibb jövőt!

Tahi, 2012. december 30.

Mosonyi György

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése