2012. december 5., szerda

Antiszemita és irredenta fasiszta horthysta hungarista nacionalista vagyok?

Cirkusz SEMMIkért, vagy kifejezetten SÉMIkért?!
Élő-, előszó:
"Ausztrália alkotmánya kifejezetten megtiltja, hogy külföldi állampolgársággal rendelkezők beülhessenek a camberrai parlamentbe, Új-Zélandon pedig akkor veszíti el valaki az állampolgárságát, ha hivatala elfoglalása után kérvényezi egy másik országét."

Nekem ez nagyon is természetesnek tűnik. Sőt! Kifejezetten kívánatosnak tartanám, hogy senki, de senki ne választassék meg ország- vagy településvezetői tisztségbe, ha nem magyar állampolgár! És ne is legyen jelölhető és felhatalmazható köztisztviselőnek az, akiről kiderül, hogy eltitkoltan más államnak is állampolgáraként él Magyarországon!

Úgy-e a "nemzeti kétharmad" nem azért adta meg végre a trianoni határokon kívül rekesztett nemzettestvéreinknek a könnyített állampolgársági eljárást, mert számukra meg az volna kívánatos, ha nem jelentene semmit a tisztviselők felhatalmazásában az állampolgárság, ahogy ezt az utolsó, végső parlamenti szavazásban az alaptörvényi módosításokkal érték el azon a nevezetes napon (emlékeztetőül, ha még nem ismert: Állampolgári jogokat sértő az alaptörvény és annak elfogadása)?! A válaszon azért én még gondolkozom.

És akkor nyugodtan szóljon hozzá mindenki, aki olvassa ezt a bejegyzést és válaszoljon! Főként azok, akik "Együtt Jeruzsálemért" tapsikoltak azon a számomra első adventi, számukra meg annyira "vidám vasárnapon", hogy most akkor én is antiszemita vagyok? Antiszemita és irredenta fasiszta horthysta hungarista nacionalista vagyok?

Ferenc (az öreghegyi) 

Amerikában listázzák a zsidó képviselőket!
forrás: nemenyi.net - barikad.hu, 2012. november 28. 20:15:59
Bár a nyugati sajtó egymással versenyt futva háborodott fel Gyöngyösi Márton hétfői parlamenti felszólalásán, a világ más országaiban bevett szokás a választott politikai tisztviselők állampolgárságának nyilvántartása, sőt, számos demokratikusnak mondott jogállam vezetett be e téren korlátozásokat.
Származási és vallási listázás az Egyesült Államokban

A sort kezdjük rögtön az Egyesült Államokkal, amelynek nagykövete kedden „a lehető leghatározottabban” elutasította a jobbikos felszólalást, az MTI-nek eljuttatott közleményükben kiemelték: „az ilyen gyalázatos és rendkívül sértő megnyilvánulásokat köteles minden demokráciában élő személy azonnal és keményen elítélni”.

A közlemény már csak azért is megmosolyogtató, mivel a „szabadság és a lehetőségek hazájában” nem csak a politikusok állampolgársága, hanem vallása és etnikai hovatartozása is nyilvános adat. Angolul értő olvasóink a saját szenmükkel győzödhetnek meg arról, hogyan „listázza” kongresszusi képviselőit és szenátorait Amerika. A PEW Research Center nevű agytröszt összeállításából például kiderül, az egyes vallási csoportok számarányukhoz mérten mekkora súllyal vannak jelen az amerikai törvényhozásban, és ezek az adatok hogyan változtak az évek során.

Az adatokból például kiolvasható, hogy az Egyesült Államok lakosságának alig két százalékát kitevő zsidó kisebbség a Képviselőházban 5, a Szenátusban 10 százalékban van jelen, ezzel messze a legfelülreprezentetáltabb vallási csoport. (2010-ben még 8,4, illetve 13 százalék volt az arány.)

Az alábbi linkre kattintva megtekinthetjük az Egyesült Államok összes szenátorának és kongresszusi képviselőjének vallási hovatartozását – államokra lebontva.

Az antiszemita Wikipedia nem szégyellte lajstromba venni a zsidó származású amerikai képviselőket.
Aki eddig még nem kapott sokkot, az kapaszkodjon, mert az Amerikai Tudósok Szövetsége (Federation of American Scientists - FAS) a nyilvános adatokból egy olyan összeállítást közölt, amelyből kiderül, hány afro-amerikai, latin, ázsiai és indián származású képviselője van a Fehér Háznak.
Országok, amelyek a Jobbiknál is radikálisabbak

A sort folytassuk Franciaországgal, ahol törvény tiltja, hogy egy gall másik országban töltsön be kormányzati vagy katonai pozíciót. Ennek lett a foglya a haiti születésű Michaëlle Jean, aki egy Kanadában élő, francia állampolgárságú filmrendezőhöz ment feleségül, és ezáltal megkapta a francia állampolgárságot. Amikor 2005-ben Jeant a kanadai hadsereg főparancsnokának nevezték ki, le kellett mondania francia állampolgárságáról, hogy tisztségét betölthesse.

Hasonló a helyzet két balti államban, az észteknél és a litvánoknál is. Toomas Hendrik Ilves jelenlegi észt elnöknek 1993-ban, Valdas Adamkus volt litvániai elnöknek 1998-ban kellett lemondani amerikai állampolgárságáról, mert enélkül egyikük sem lehetett volna államfő.

Ausztrália alkotmánya kifejezetten megtiltja, hogy külföldi állampolgársággal rendelkezők beülhessenek a camberrai parlamentbe, Új-Zélandon pedig akkor veszíti el valaki az állampolgárságát, ha hivatala elfoglalása után kérvényezi egy másik országét.
Izrael, a faji diszkrimináció iskolapéldája

A világon az egyik legkirekesztőbb állampolgársági törvénye minden kétséget kizáróan Izraelnek van. A zsidó állam 2003-ban olyan jogszabályt fogadott el, amely megtagadja a házasság útján szerzett állampolgárságot az iraki, iráni, szíriai, libanoni, líbiai, szudáni, jemeni, afganisztáni, pakisztáni és palesztin lakosoktól.

Az ENSZ és számos emberjogi szervezet tiltakozása ellenére az izraeli legfelsőbb bíróság 2006-ban, majd 2012 januárjában is megerősítette a diszkriminatív törvényt, a bírói indoklás szerint „az emberi jogok nem írják elő a nemzeti öngyilkosságot”.

Az izraeli nemzetbiztonsági törvény ezenkívül előírja, hogy ha egy izraeli állampolgárnak más állampolgársága is van, akkor őt külföldinek kell tekinteni, és kötelező katonai vizsgálatnak kell alávetni.

Ehhez képest a Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő hétfőn azt vetette fel a magyar Országgyűlésben, hogy érdemes lenne felmérni – nem kitiltani, lemondatni, megfosztani: felmérni – az országot vezető izraeli-magyar kettős állampolgárokat.
Bencsik János

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése