2009. június 26., péntek

I. FEJÉR-SZER - július 18. - Boór Ferenc SZERzeménye

Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét,
Vérünkbe oltva ősök honszerelmét,
Féltőn borulni minden magyar rögre,
S hozzátapadni örökkön-örökre!...

Sajó Sándor verssorainak "fővédnöksége" alatt a Fejér Megyei Magyarok Szövetsége szerre szólítja a megye minden felelős magyar lakosát és közéleti szereplőjét, hogy részvételével fejezze ki a megyei nemzetrészek összetartozását és együttműködési szándékát Magyarország nemzeti megújhodása érdekében.

villanypostán értekezés: msz.fejermegyenap@gmail.com, 2009-06-20

toldás: MI IS A 'SZER'?

Jász-Kun-Szolnok megye pusztaSZERre hívta a megyei magyarokat, s a nagy eseményt SZALÁnak nevezte. A Fejér megyei Magyarok Szövetsége is pusztaSZERre hívja a megyeieket, s a nagy eseményt, ha nem is SZALÁnak, de Fejér-SZERnek nevezte el. Most SZALA vagy SZER, mi-melyik, s mi végre?
Járjunk csak utána közösen a nagy regölők, az igaztudók és igazat szólók TűzSZERzési regéjében, hogy értsük mi is, mit is érthettek elődeink, mikor SZERről beszéltek!

Mondják, másfél tömény esztendővel ezelőtt már SZERre gyűltek ÚZ-ŐSeink, hogy megünnepeljék Nagyboldog-asszonyunk eljövetelét, a tűzSZERszám születését, s e SZERtartás SZERint rendSZERbe foglalják az eljövendők életét! Akkor is azt mondták és ma is azt mondja egySZERűen a széki-székely „külön-külön” helyett, hogy SZERre. Míg az együtt avagy egy-az-egyben úgy hangzék a száján: egySZERre. Ma is SZER az utca a végeken, a hajdan székely őrséggel telt dél-keleti őrvidéken, az Őrségben. Elődeink életének SZERves része volt a SZER, de öt-tíz-húszévenként Nagy-SZERt, avagy Nagy-SZALÁt is ültek, mert a nagy idők után összehívott SZERre gyűltek képviseletében élenjáró beavatott bölcsek tanácsának, ha nem is SZER, de majdnem, azaz SZALA volt a neve.

A SZALA, tehát SZERre gyűlt bölcsek tanácsát is jelentette, hol törvénykeztek, rendelkeztek, miközben az egybegyűltek több tízezres tömegében a legifjabbak - bizony - még SZERelembe is estek. Volt rá módjuk a nagy ünnepi versengésben, mulatságban, színes-míves kavalkádban. Sehol jobb helyt, s nem is jobbkor, mint a Nagy SZALA idejekor, hisz nyomban meg is esküdhettek, hogy SZERtelenségüknek végre véget vethessenek, s a SZALÁn nyomban SZERt is tegyenek egy SZERfelett emlékezetes esküvőre. Mekkora ünnep volt ez, mikor a rég nem látott törzsek, népek, SZERvezetek ünnepelni jöttek össze, hogy a SZERben (akkor már érted, hogy „külön”) élők SZERepét is megtalálják a nagy egésznek rendSZERében. Az ünnep alatt az idő SZALAdt, s ha kiderült, hogy a csillagokat jócskán meghaladták, megtoldották nyomban eggyel, egy SZALA nappal a szövetséges népek Nagy-SZALÁját, hogy ne szökjenek úgy előre az évszámítás rendSZERében, s legyen a NAP körül keringő Földünk pontos idejének az évek számításában is meghatározó SZERepe.

A Nagy-SZALÁnak SZERves része volt a verseny, a frissen végzett ifjú vezérek, táltos sámánok, bátok és tárkányok, rimalányok előzködése. Tűzfutásban, birkózásban, lovaglásban, hátrafelé nyilazásban és szekérhajtásban mérték össze erejüket, s még SZŐRlabdajátékokat is űztek versenySZERűen, hogy eldöntsék, kik lesznek az elsők és a népSZERűek. A legbölcsebb sámánok is előzködtek, s az előzködésben, a szellemi erők küzdelmében elsőként végzett nem kevesebbet remélhetett, minthogy az aranyasszony, a napasszony is őbelé lesz SZERelmetes, s ha őt választotta férjének, a szövetségnek nagySZERű alakja lehetett. Ő lett az Öregistenidő pap, avagy Főpateszi, a Táltos-mágus, a Fősámán-nagyfejedelem avagy Nagysámán-főfejedelem, tehát az első, azaz a legendás Ar-mog-ur fejedelem, a hajdani Uruk Ősének örököse. A Nagy-Suhán, a lovasverseny győztese is nagy ember lehetett. Ő Lugal lett, azaz Lu-Kál, értsd: király-ember. A széki-székelyek lófő (értsd: lu-fő ~ főember) címe is innen ered. Ő lett a Fővezér- avagy Lovasfejedelem, feltéve, hogy az ifjú aranyasszony, a következő Nagy-SZALA aranyasszony jelöltje meg is SZERette, s férjül is vette. S, ha e két kiváló ember - holmi női szeszély folytán - nem is lett aranyasszonyok választottja, akkor is az elsők között foglaltak helyet, hiszen írástudók lévén rovók lettek, azaz pályázhattak arra, hogy az Öregek Tanácsa, azaz a Nagy-SZAlA által kinevezett Tanfejedelem és Tárkányfejedelem legyen az egyik és a másik címe, tiszte, SZERepe. A híres Ötös-Fogatban foglalhattak helyet, hogy a következő SZALÁig, az Öregek Tanácsának és a népek nagy SZERének nagySZERű napjáig SZERvezett legyen ezen ősi nemzetségek élete.

Sorolhatnám hosszasan, hogy az évezredek során rendezett Nagy-SZALÁkon mi minden megesett, de nem teszem. Tán, elmesélem egySZER, meg még ezerSZER a Szertüzek mellett, ha eljő az ideje! Mondjuk, tán éppen a Nagy Megyegyűlésen, a Fejér Szeren!

Dr. Boór Ferenc

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése